hu\

Alapszabály

A Badacsonyi Borvidéki Borút Egyesület

Alapszabálya

 

I. fejezet

Általános rendelkezések

   1.(1) Badacsonyi Borvidéki Borút Egyesület, a továbbiakban Egyesület a borvidék és a

hozzá közvetlenül kapcsolódó területeken a Káli Medencével bezárólag működő önkor-

mányzatok, hegyközségek, magyar és külföldi természetes és jogi személyek, gazdálkodó

szervezetek önkéntesen létrehozott, nyilvántartott tagsággal és saját belső önkormányzattal

rendelkező, politikailag és világnézetileg semleges,  társadalmi szervezet, amely

önálló jogi személyként működik és a jelen Alapszabályban meghatározott célok érdekében

szervezi tagsága tevékenységét.

  • Az Egyesület kapcsolatot keres és tart fenn más magyar és nemzetközi, regionális fejlesztésre létrehozott szervezetekkel és csatlakozhat a fent nevezett szervezeteket tömörítő magyar és nemzetközi szövetségekhez.
  • Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében, de saját működését nem veszélyeztetve a szükséges pénzügyi források biztosítására gazdasági társaságot hozhat létre, ahhoz csatlakozhat, és egyéb vállalkozásokban vehet részt.

 

2.(1)Az Egyesület célja a Badacsonyi Történelmi Borvidék kulturális örökségének megóvása, a borvidék sajátos tájegységi arculatának védelme, a terület hosszú távon fenntartható fejlesztésének koordinálása, lakosság és vendégmegtartó képességének növelése.

  • Az Egyesület célja továbbá a borvidék települései együttműködésének, összefogásának szervezése, a térség infrastrukturális, gazdasági fejlesztésének elősegítése, a fejlesztési programok összehangolása és megvalósítása.
  • Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében létrehozza és működteti a Badacsony Történelmi Borvidéki Borútat, ezen tevékenységével hozzájárul a terület borturizmusának fellendítéséhez, a közel kétezer éves borkultúrában rejlő fejlesztési lehetőségek kiaknázásához.
  • Az Egyesület feltárja a fejlesztési projektek finanszírozási lehetőségeit a különböző kormányzati és egyéb pályázatok bevonásával.
  • Az Egyesület célja továbbá a borászat és a turizmus, mint a térség két gazdasági potenciájának tudatos, tervezett integrált fejlesztése, népi- kulturális értékeinek, hagyományainak felkutatása, megőrzése és bemutatása, valamint a regionális bor- és turizmus marketing tevékenység.
  • Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében a tagságán kívüli természetes és jogi személyek részére is lehetővé teszi szolgáltatásainak igénybevételét.
  • Az Egyesület kulturális örökség megóvása tevékenység folytatására jött létre.
  1. Az Egyesület elnevezése: Badacsonyi Borvidéki Borút Egyesület
  1. Egyesület székhelye: FVM SZBKI kísérleti Telepe, Badacsony 8261 Badacsony, Római út 2.
    Levelezési cím: Badacsonyi Borvidéki Borút Egyesület  8261 Badacsony, Park u.14.

II. fejezet

Az Egyesület tagsága a tagsági jogviszony keletkezése, megszűnése, a tagok jogai és kötelezettségei

  1. (1)Az Egyesület tagsága

Az Egyesület tagja lehet minden magyar és külföldi nagykorú természetes személy, aki az Egyesület – jelen Alapszabályában megfogalmazott – céljait elfogadja, az Alapszabály és a belső szabályzatok rendelkezéseit, előírásait az elnökség és a Közgyűlés határozatait önmagára nézve kötelező érvényűen elfogadja.

Jogi személyiségű tag, illetve szervezet esetében a tagsági jogokat és kötelezettségeket a tag törvényes képviselője, vagy az általa írásban meghatalmazott személy gyakorolhatja.

  • A tagsági viszony formái:
  1. Alapító tagok
  • az egyesület alapításában résztvevő tagok, akik az egyesület Alapszabályát elfogadják és megfelelnek a tagsági viszonylétesítési feltételeinek.
  1. Tagok
  • Az egyesülethez később csatlakozó rendes tagok, akik az egyesület Alapszabályát elfogadják és megfelelnek a tagsági viszonylétesítési feltételeinek.
  1. Pártoló tagok
  • Azok a természetes és jogi személyek, egyéb szervezetek, akik elfogadják az egyesület célkitűzéseit, azok megvalósításához anyagi és erkölcsi támogatást nyújtanak , az Egyesület tevékenységében azonban közvetlenül nem vesznek részt.
  1. Tiszteletbeli tag
  • Az a természetes, vagy jogi személy, akinek tevékenysége mintául szolgálhat és példaképül állítható az egyesület tagsága elé. A tiszteletbeli tagot az elnökség javaslatára a közgyűlés választja meg. A tiszteletbeli tagokat megilletik mindazok a jogok, amelyek az egyesület tagjait, tagdíjfizetési kötelezettségük azonban nem áll fenn.

A tagok az alábbiakban meghatározott tagdíjak megfizetésére kötelesek:

Társas vállalkozások

1-5 fő-ig:                        15. 000 Ft/év

5-10 fő-ig:                        20. 000 Ft/év

10-25 fő-ig:                        25. 000 Ft/év

25-50 fő-ig:                        50. 000 Ft/év

50 fő  felett:                        75. 000 Ft/év

 

Egyéni vállalkozók                   :                        10. 000 Ft/év

Magánszemélyek                     :                          5. 000 Ft/év

  • A tagsági viszony keletkezése
  1. Az Egyesületbe belépni kívánó tag és pártoló tag csatlakozási szándékáról személyi, illetve cégszerű adatainak közlésével az írásbeli belépési szándéknyilatkozatot aláírja és az Egyesület elnökségéhez benyújtja.
  2. A tagsági viszony azzal az időponttal jön létre, amely nappal az Egyesület elnöksége a belépési szándéknyilatkozat alapján a tag részére írásban igazolja a tagsági viszony létrejöttéhez külön közgyűlési jóváhagyás nem szükséges.
  3. Amennyiben az elnökség bármely okból nem tartja lehetségesnek, vagy kívánatosnak a jelentkező felvételét, úgy erről a belépési szándéknyilatkozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a jelentkezőt írásban értesíti, amely döntéssel szemben a jelentkező a kézhez vételt követő 15 napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fordulhat tagfelvételi kérelmével, amely esetben a tag felvételéről az Egyesület soron következő közgyűlése dönt. Ilyen esetben rendkívüli közgyűlést nem kell összehívni.

 

  • Az Egyesület tagjairól, pártoló tagjairól és tiszteletbeli tagjairól nyilvántartást vezet.
  • A Tagsági viszony megszűnése
  1. A tagsági viszony megszűnik:

– a természetes személy tag halálával,

– jogi személyiségű és nem jogi személyiségű tag bármilyen módon jogutód nélküli
megszűnésével,

– az Egyesület megszűnésével,

– a tag kilépésével, amit írásban kell bejelentenie az Elnökségnek,

– a tag kizárásával.

  1. A tag kilépési szándékát az Egyesület elnökének írásban köteles bejelenteni. A bejelentés megtételével a tagsági viszony minden további nélkül megszűnik. Az Egyesület és a kilépett tag azonban a tagnak járó esetleges járandóságok (pl.: költségtérítés, stb.) és kötelezettségek (pl.: befizetési kötelezettségek, stb.) tekintetében a kilépés napjáig terjedően elszámolni tartozik.
  2. Az elnökség törli a nyilvántartásból azt a tagot, aki elhunyt, törölheti azt, aki a tagsági díjat felszólítás ellenére 30 napon túl nem fizeti meg, valamint ha a taggal történő kapcsolatfelvétel a tag ismeretlen helyen való tartózkodása miatt meghiúsul. A tag törléséről az elnökség határozattal dönt, amelyről a soron következő közgyűlést tájékoztatja.
  3. Tagot kizárni csak fegyelmi határozat alapján lehet, a tag kizárásához a tagok többségének szavazata szükséges. A kizárás a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségei – beleértve a tagdíjfizetési kötelezettséget is – alól, azonban megszűnik a tagságból eredő jogok iránti igénye. A fegyelmi eljárás kezdeményezésére az egyesület elnöke jogosult. Egyesület elnöke hívja össze a kizárásra okot adó körülmény észlelését követő 15 napon belül a közgyűlést, mely dönt a kizárásról. Közgyűlés döntése előtt érintett tagot személyesen meghallgatja, lehetőséget biztosít védekezésének előterjesztésére. Közgyűlés határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak.

Fegyelmi eljárás alapját képezhetik többek között az alábbi magatartások:

  • ha a tag két egymást követő alkalommal igazolatlanul nem vesz részt a közgyűlésen,
  • ha az alapszabályt súlyosan megsérti,
  • ha a szabályzatokban, közgyűlési határozatokban előírtaknak felróhatóan nem tesz eleget,
  • minden olyan eset, cselekmény, melyet a közgyűlés súlyosan károsnak ítél az egyesület működése, előrejutása, feladatellátása terén.
  1. A tagsági jogviszony törléséhez az elnökség egyszerű többségi szavazása is elegendő, a tag kizárásához azonban az Elnökség és a Közgyűlés minősített többségű egyetértése szükséges.

 

  1. A tagok jogai
  • A tag jogosult az Egyesület közgyűlésén tanácskozási, véleménynyilvánítási és szava
    zati joggal részt venni, felszólalni, napirendi javaslatot tenni és az egyesületi tisztségvi-
    selők megválasztására, vagy visszahívására személyi javaslatot előterjeszteni.
  • Az Egyesület tagja az Egyesület tisztségviselőjévé választható és a tisztségviselő választásban szavazatával részt vehet.
  • Az Egyesület tagja jogosult az Egyesület szerveihez, vagy tisztségviselőihez az Egye- sület bármely ügyében kérdést intézni és arra, hogy kérdésére 30 napos határidővel érdemi választ kapjon.
  1. A tagok kötelezettségei
  1. A tag köteles az Alapszabályban, valamint a Közgyűlési és elnökségi határozatokban  előírtakat betartani.
  2. A tag köteles az Egyesület Közgyűlése által meghatározott tagdíjat befizetni.

A tagsági díj összegét és a befizetés határidejét az elnökség javaslatára a Közgyűlés határozza meg és módosíthatja.

  1. Az Egyesület pártoló tagjai legalább a Közgyűlés által a tagokra megállapított tagdíj kétszeresét kötelesek tagdíjként befizetni.
  2. Az Egyesületbe újonnan belépő tagok, – kizárólag a belépésük első évében – a Közgyűlés által megállapított tagdíj kétszeresét kötelesek fizetni.
  3. A tag az önkéntesen vállalt tevékenységet, személyes közreműködést, vagyoni szolgáltatást köteles maradéktalanul teljesíteni.

 

III. fejezet

Az Egyesület szervezete

  1. (1) Az Egyesület szervei:
  1. a Közgyűlés
  2. az Elnökség
  3. a Szakbizottságok
  • Az Egyesület tisztségviselői   
  1. az Egyesület elnöke
  2. az Egyesület alelnökei
  3. az elnökség tagjai
  4. a szakbizottságok elnökei

Az egyesület elnöke:

név:  Borbélyné Galambos Gabriella

anyja neve:Samu Mária

lakcíme: 8300 Tapolca, Barackvirág u. 8.

 

Elnökségi tag:

név: Csanádi Csanád

anyja neve: Németh Mária

lakcíme: 8257 Badacsonytomaj-Badacsonyörs Füredi u.24.

 

Elnökségi tag:

név: Szántó Zsolt

anyja neve: Németh Anna

lakcíme: 8264 Szigliget Antal-hegy Hrsz.:0101.

 

Elnökségi tag:

név: Szalai Attila

anyja neve: Beke Erika

lakcíme: 8264 Szigliget Petőfi u. 2.

 

Elnökségi tag:

név: Kuti Istvánné

anyja neve: Imre Erzsébet

lakcíme: 8255 Balatonrendes Hegyi út 72/39.

 

Elnökségi tag:

név: Horváth Árpád

anyja neve: Samu Terézia

lakcíme: 8300 Tapolca Csányi László u. 9.

 

Elnökségi tag:

név: Szásziné Horváth Henrietta

anyja neve: Hall Márta

lakcíme: 8285 Hegymagas Hrsz.: 035/7.

  1. A Közgyűlés

A közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, hatáskörébe tartozik:

  1. a) az alapszabály módosítása;
  2. b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  3. c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  4. d) az éves költségvetés elfogadása;
  5. e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének-elfogadása;
  6. f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
  7. g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
  8. h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  9. i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
  10. j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
  11. k) a végelszámoló kijelölése.

 

A közgyűlés lehet rendes vagy rendkívüli közgyűlés.

 

A rendes közgyűlést legalább évente egyszer kell tartani április 1. és április 15. között, összehívása az Elnök feladata. Az Elnök a közgyűlést a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével hívja össze. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább 8 naptári nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes. A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes.

Rendkívüli közgyűlést akkor kell összehívni, amikor azt az egyesület célja érdekében az elnök vagy az elnökség elhatározza, illetőleg legalább 15 tag az ok és a cél megjelölésével írásban kéri. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a Bíróság elrendeli.

(1) A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

(2) Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Határozathozatal:

(1) A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

(2) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(3) A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.

 

Határozathozatal ülés tartása nélkül:

(1) Ha a létesítő okirat a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi, az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok vagy alapítók részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok vagy alapítók számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére.

(2) Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során e törvénynek a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag vagy alapító jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

(3) Ha bármely tag vagy alapító az ülés megtartását kívánja, a döntéshozó szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia.

(4) A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag vagy alapító szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül -az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal vagy az alapítókkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

Amennyiben az Egyesület éves bevétele az 50 MFt-ot meghaladja, Felügyelő Bizottságot hoz létre.

Az egyesület működése nyilvános, a célok között felsoroltak megvalósítására irányuló szolgáltatásokat elsősorban az egyesület tagjai, rajtuk kívül a Badacsonyi Borvidéken vendéglátással, szőlő és bortermeléssel foglalkozó bármely jogi és magánszemély igénybe veheti. A szolgáltatások igénybevételére irányuló bejelentést az egyesület székhelyén lévő irodában kell megtenni. Az egyesület beszámolóiról nyilvános közgyűlésen, hírlevélben, és az egyesület honlapján/www.badacsonyiborut.hu/ tájékoztatja az érdekelteket.

A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell

  1. a) a jogi személy nevét és székhelyét;
  2. b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
  3. c) az ülés napirendjét.

[A közgyűlés összehívása]

(1) Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  1. a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  2. b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  3. c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

(2) Az (1) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

Jegyzőkönyvet kell készíteni a közgyűlésről, melyben rögzíteni kell a napirendi pontokat, a javaslatokat, a hozzászólásokat, a beszámolók tartalmát, a szavazások eredményét. A szavazások eredményét oly módon kell rögzíteni, hogy abból egyértelműen megállapítható legyen az „igen”, „nem”, „tartózkodók” szavazatának aránya. A közgyűlésről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és két, a közgyűlés által kijelölt személy hitelesíti. A jegyzőkönyv ezután bekerül a jegyzőkönyvek nyilvántartásába, amiből bárki megtekintheti.

 

Közgyűlés levezető elnöke a mindenkori elnök.
Közgyűlés jegyzőkönyvvezetőt, jegyzőkönyv hitelesítőket, szavazatszámlálókat a közgyűlés megkezdésekor választ egyszerű többséggel.

Jegyzőkönyv hitelesítő minden közgyűlés alkalmával 2 fő, akiket a közgyűlés tagjai közül választ egyszerű többséggel.

Szavazatszámláló minden közgyűlés alkalmával 2 fő, akiket a közgyűlés tagjai közül választ egyszerű többséggel.

Levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti a meghozott határozatokat.

 

Határozathozatal

(1) Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(2) Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

  1. Az Elnökség
  • Az elnökség az Egyesület ügyvezető szerve, amely az Alapszabály és a Közgyűlés határozatai végrehajtása érdekében szervezi és irányítja az Egyesület működését, gazdálkodási és vállalkozási tevékenységét.
  • Az elnökség a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel, tagjai egymással közeli hozzátartozói viszonyban nem állhatnak.
  • Az elnökség dönt és intézkedik minden olyan ügyben, amelyet az Alapszabály, vagy jogszabály nem utal a Közgyűlés hatáskörébe.
  • Az elnökség döntéseit ülésein hozza meg határozati formában. Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább háromhavonta tartja. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, időpontját, napirendjét, a hozzászólások lényegét, a meghozott határozatok pontos szövegét, hatályát, a határozati döntések szavazati arányát, a döntést támogatók, ellenzők és tartózkodók személye és számaránya szerinti részletezésben. A jegyzőkönyvet az ülés levezető elnöke és két jelenlévő tag, mint hitelesítő ír alá. Az elnökség döntéseit rögzítő határozatok száma jelzi az adott határozat sorszámát, ” / ” jelet követően a folyó évet, majd zárójelben a hónapot és napot. Az elnökség döntéseiről a személy szerint érintett tagokat, vagy partnerszervezeteket az egyesület titkársága személyre szóló levélben tájékoztatja a jegyzőkönyv kivonatának megküldésével. A kivonat hitelét a szervező titkár kézjegyével és az egyesület pecsétjével igazolja.
  • Az elnökség üléseit az Egyesület elnöke, írásbeli meghívóval, a hely, az időpont és a napirend megjelölésével legalább nyolc nappal előre hívja össze és vezeti le. Az elnökség akkor határozatképes, ha tagjai közül legalább 50%+1 fő jelen van. Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója vagy élettársa a határozat alapján,
  1. a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  2. b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai
keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve
az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak meg
felelő cél szerinti juttatás.

  • Az elnökség létszáma: 7 fő

Az elnökség tagjai az Egyesület elnöke, a Borvidéki Hegyközségi Tanács mindenkori elnöke és 5 fő Közgyűlés által választott tag.

  • Az elnökség tagjai az Egyesület tevékenységi körében a Közgyűlés, az elnökség, vagy az elnök által meghatározott konkrét feladatokat hajtják végre, így különösen partner szervezetekkel, gazdálkodó szervezetekkel, önkormányzatokkal fennálló kapcsolatok szervezéséből és fenntartásából eredő feladatokat látják el és ebben a körben képviselik az Egyesületet.
  • Az elnökség tagjait a Közgyűlés határozott időre, négy évre választja meg.
  • Az elnökség feladatai:
  1. Javaslatot terjeszt a Közgyűlés elé a felügyelő szerv megalakítására, amennyiben az Egyesület éves bevétele az 50 M Ft-ot meghaladja.
  2. Az elnökség gondoskodik az Egyesület éves beszámolójának, elkészítéséről. Az elnökség az éves beszámolót a Közgyűlés elé terjeszti elfogadás céljából.
  3. Az Egyesület időszakosan szabad pénzeszközeit befektetheti. A pénzeszközök befektetésére kizárólag államilag garantált lehetőségeket használhat. A befektetések realizálásához az elnökség határozatára van szükség. Az Egyesület befektetéseiről, azok eredményéről tájékoztatni kell a közgyűlést.
  4. Hozzájárulás megadása az Egyesület nevében és javára végezhető adománygyűjtéshez.

 

  1. A Felügyelő Bizottság
  2. Ha az egyesület éves bevétele meghaladja az éves 50.000.000 Ft-ot Felügyelő Bizottság létrehozása kötelező. Az Egyesületnél 5 tagú Felügyelő Bizottság működik . A Felügyelő Bizottság megbízása 5 évre szól, elnökét és tagjait a Közgyűlés válassza .
  3. A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg. A felügyelő-bizottság feladata és hatásköre különösen:
  • Írásbeli jelentést készít a Számviteli Törvény szerinti beszámolóról az eredményről és annak felhasználásáról a Közgyűlés felé.
  • Ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását
  • Ellenőrzi a vagyonmérleg es vagyonleltár tervezeteket.
  • Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőkről, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást az Egyesület munkavállalóitól.
  • Megvizsgálhatja ,illetve betekinthet az Egyesület könyvelési irataiba.
  1. A Felügyelő Bizottság köteles a Közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni ha tudomást szerez:

a.) az Egyesület működése során olyan jogszabály sértés vagy az Egyesület érdekeit

súlyosan sértő esemény történt , amelynek megszüntetése  vagy következményeinek

elhárítása ill enyhítése Közgyűlés döntését teszi szükségessé.

b.) A vezető tisztségviselők felelőségét megalapozó tény merült fel.

  1. A Felügyelő Bizottság testületként jár el, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

A Felügyelő Bizottság ülését az elnök hívja össze.

 

12.Szakbizottságok

  • Közgyűlés az Egyesület célja az aktuális tevékenysége által érintett szakterületeknek megfelelően szakbizottságot hozhat létre, amelyek a közgyűlési döntések szakmai előkészítő, javaslattevő szervei.
  • A szakbizottságot Közgyűlés által a tagok közül választott elnök vezeti. A szakbizottság tagjait a bizottság elnökének javaslatára az elnökség kéri fel és választja meg. A szakbizottságnak tagja lehet az Egyesület tagja, vagy kívüálló szakértő.
  • A szakbizottság tevékenységét a bizottsági elnök irányítja, döntéseit ülésen hozza és előterjesztéseit bizottsági határozat alapján teszi meg.
  • Működése tekintetében egyébként az elnökségre vonatkozó szabályok szerint jár el.

 

13.A tisztségviselők

  • Az Egyesület elnöke
  • Az elnök az egyesület vezetője és törvényes képviselője, akit a Közgyűlés a tagok közül minősített többségi szavazattal választ meg. Az elnök ellátja az Egyesület képviseletét, hatóságokkal, bíróságokkal és harmadik személyekkel szemben.
  • Az elnök összehívja és vezeti a Közgyűlést, és az elnökség üléseit, gondoskodik a napirendi pontok megfelelő írásbeli előkészítéséről, a szabályszerű határozathozatalról és a Közgyűlés jegyzőkönyvvezetéséről. Ellenőrzi, és számon kéri a közgyűlési és elnökségi határozatok teljesítését, azok időarányos végrehajtását, kapcsolatot tart a szakbizottságok elnökeivel. Képviseli az Egyesületet az Egyesület érdekeltségével működő szervezetekben és gazdasági társaságokban, gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület alkalmazottai felett. Dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik más szerv vagy tisztségviselő hatáskörébe.

Felelős az Egyesület szabályszerű működéséért.

 

A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:

(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

(3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség:

(1) A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

(2) A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

A vezető tisztségviselő felelőssége:

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

  • Az alelnök
  • Az alelnök az elnök általános helyettese. Az elnök távollétében, vagy akadályoztatása esetén külön meghatalmazás nélkül is helyettesíti minőségben mindenre kiterjedően teljes körűen gyakorolja az elnök jogait és ellátja feladatait.
  • Az alelnök nem helyettesíti minőségben, saját hatáskörében az elnökség vagy a Közgyűlés megbízása és meghatalmazása alapján konkrét ügyintézési és képviseleti tevékenységet lát el.

Gyakorolja az utalványozási és aláírási jogkört.

(3) A Felügyelő Bizottság elnöke

 

–    Összefogja és vezeti a Felügyelő Bizottság munkáját, összehívja és levezeti annak

üléseit.

  • Rendszeres kapcsolatot tart az Egyesület Elnökével.
  • Felhívja figyelmét minden olyan körülményre, amely az Egyesület programjának teljesítését hátrál tatja,
  • Javaslatot tesz a szükséges intézkedésre.
  • Megbízatása határozott idejű, időtartama  az elnökségi tagok megbízatásával egyező.
  • Tanácskozási joggal részt vesz az elnökség ülésein.
  • Az Egyesület éves Közgyűlésén a Felügyelő Bizottság munkájáról beszámol.

(4) A szakbizottsági elnökök

  • A bizottsági elnök összefogja és vezeti a szakbizottság munkáját, összehívja és levezeti a bizottsági üléseket. Javaslatot tesz a bizottság tagjaira, gondoskodik az elnökség által a bizottság részére kiadott feladat alapos, magas szakmai színvonalon előkészített módon történő teljesítéséről, a határidők betartásáról.
  • A bizottsági elnök rendszeres kapcsolatot tart az Egyesület elnökével, részére beszámolási kötelezettséggel tartozik, s felhívja a figyelmét minden olyan körülményre, amely az Egyesület által végzett program teljesítését hátráltatja, s javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre.
  • A bizottsági elnök megbízatása határozott idejű, időtartama az elnökségi tagok megbízatásával egyező.

IV. fejezet

Az Egyesület képviselete és az aláírási jog gyakorlása

  1. Az Egyesület képviseletére az elnök önállóan jogosult. Az elnök távolléte vagy

akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti, minőségben önállóan képviseli az

Egyesületet.

  • Az Egyesület nevében az aláírási jogot az elnök, az elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén az alelnök gyakorolja úgy, hogy az Egyesület teljes vagy rövidített kézzel, géppel írt, előnyomott vagy nyomtatott elnevezéséhez önállóan a nevet írja hiteles aláírási címpéldányával egyezően.
  • Az Egyesület pénzforgalmi számlája feletti rendelkezéshez az elnök, alelnök közül bármelyik és az Egyesület alkalmazottjának aláírása szükséges.

V. fejezet

Az Egyesület működése, gazdálkodása

16.(1) A hatályos jogszabályokon túlmenően működését jelen alapszabály, a belső szabályzatok és a közgyűlési határozatok szerint folytatja.

  • Az Egyesület gazdálkodását éves költségvetés és munkaterv szerint végzi. A munkatervet és a költségvetést a Közgyűlés állapítja meg és fogadja el az évi rendes közgyűlésen az elnökség előző évi beszámolójának elfogadásával együtt.
  • Az Egyesület pénzforrásai a tagdíjakon és a tagok vagyoni hozzájárulásán túl a pályázatokon elnyerhető források és egyéb támogatások.
  • Az Egyesület tagjai és tisztségviselői az Egyesület érdekében végzett tevékenységéért általában díjazásban nem részesülnek, erre csak közgyűlési határozat esetén van lehetőség, az Egyesület érdekében végzett tevékenységükkel kapcsolatos igazolt költségeiket az Egyesület megtéríti.
  • Az Egyesület vagyon és bevételei kizárólag a jelen alapszabályban meghatározott egyesületi célok elérésére használhatók fel.
  • Az Egyesület az egyesületekre és társadalmi szervezetekre vonatkozó számviteli, pénzügyi, adózási és könyvvezetési szabályok szerint működik, nyilvántartásait forintban kimutatva vezeti.
  • Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
  • Az Egyesület a céljainak megvalósítása érdekében végzett gazdasági tevékenysége során keletkezett eredményt nem osztja fel, az eredményt az Alapszabályban rögzített céljai megvalósításának finanszírozására fordítja.
  • Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
  • Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet föl.

Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

  • Az Egyesület elnökségének írásbeli meghatalmazása alapján végezhető az Egyesület nevében és javára adománygyűjtés.

Az adománygyűjtés az adományozók, illetve más személyek zaklatása, személyhez fűződő jogainak, és emberi méltóságának sérelme nélkül végezhető.

Az Egyesület a részére – a meghatározott feltételek szerint – juttatott adományokról – könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron – nyilvántartást köteles vezetni.

VI. fejezet

Az Egyesület megszűnése

17 [Jogi személy jogutód nélküli megszűnése]

(1) A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha

  1. a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
  2. b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
  3. c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
  4. d) az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

[Jogutódlással történő megszűnés]

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

[A jogutód nélküli megszűnés okai]

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

  1. a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
  2. b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

[Rendelkezés a fennmaradó vagyonról]

(1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

(2) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

A jogutód nélkül megszűnt civil szervezet fennmaradt pénzbeli vagyona, a létesítő okirat eltérő rendelkezése, valamint – alapítvány esetében – az alapító eltérő rendelkezése hiányában a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg, amelyet a 73. § (2) bekezdés a) pontja alapján kijelölt szerv kezel. A vagyon felhasználására vonatkozó adatokat a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni.

(2) A civil szervezet végelszámolása, illetve felszámolási eljárása befejeztével – a (3) és (4) bekezdésekben meghatározott vagyonelemek kivételével – a jogutód nélkül megszűnt civil szervezet létesítő okirat vagy jogszabály eltérő rendelkezése, illetve – alapítvány esetében – az alapító eltérő rendelkezése hiányában megmaradt nem pénzbeli vagyonáról a végelszámoló, illetve a felszámoló kimutatást készít, amelyet megküld a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa részére. A Tanács az (5) bekezdés szerinti eljárásban gondoskodik a nem pénzben rendelkezésre álló vagyonra vonatkozó pályázati eljárás lefolytatásáról.

(3) A jogutód nélkül megszűnt civil szervezet, létesítő okirat eltérő rendelkezése, továbbá – alapítvány esetében -az alapító eltérő rendelkezése hiányában megmaradt vagyonából a Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti földrészletet a bíróság az állam tulajdonába adja és elrendeli a Nemzeti Földalapot kezelő szerv részére történő átadását.

(4) A jogutód nélkül megszűnt civil szervezet, létesítő okirat eltérő rendelkezése, továbbá – alapítvány esetében -az alapító eltérő rendelkezése hiányában megmaradt vagyonából a kulturális javakról szóló törvény szerinti gyűjteményt, művészeti alkotást, műkincset és egyéb műtárgyat a bíróság az állam tulajdonába adja, és e vagyonelemek az állami vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló által kiírt pályázattal, ellenérték nélkül, közgyűjtemény vagyonkezelésébe kerülnek.

(5) A (2) bekezdés szerinti nem pénzbeli vagyont a bíróság – a végelszámolónak, illetve felszámolónak, a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsához tett bejelentését követően, a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa által kijelölt kollégium döntése alapján meghirdetett és elbírált, nyilvános pályázaton nyertes civil szervezet részére történő tulajdonba adásra vonatkozó javaslata figyelembevételével – civil szervezet tulajdonába adja.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti eljárás – a végelszámolónak, illetve a felszámolónak a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsához tett bejelentésétől számított – 6 hónapon belül nem vezet eredményre, a bíróság – a felszámolónak, illetve a végelszámolónak az (5) bekezdés szerinti eljárás sikertelenségéről tett bejelentését követően – a vagyont az állam tulajdonába adja, az állami tulajdonosi joggyakorló számára történő vagyonátadással összefüggő intézkedéseket a végelszámoló, illetve a felszámoló teszi meg.

(7) Az (1)-(5) bekezdés szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni arra az esetre is, ha a civil szervezet jogutód nélküli megszűnése esetére a létesítő okirat vagy – alapítvány esetében – az alapító rendelkezik a fennmaradó vagyon sorsáról, de az e rendelkezésben kijelölt szervezet

  1. a) jogutód nélkül megszűnt
  2. b) jogutód nélküli megszüntetését eredményező eljárás van ellene folyamatban, vagy
  3. c) a vagyont nem veszi át.

VII. fejezet

Záró rendelkezések

  1. A civil szervezet működése felett az ügyészség – Ectv. törvényben, valamint a Ptk.-ban

meghatározott eltérésekkel – az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi         ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

[A jogi személy törvényességi felügyelete]

  • A jogi személyek feletti általános törvényességi felügyeletet a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el. A törvényességi felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

A törvényességi felügyelet nem irányulhat a jogi személy döntéseinek gazdaságossági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.

(2) Ha a törvényes működés helyreállítása érdekében tett intézkedések nem vezetnek eredményre, a nyilvántartó bíróság megszünteti a jogi személyt.

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre nézve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a 2011.évi CLXXV. törvény, valamint az irányadó egyéb jogszabályok általános rendelkezései irányadók.

Az alapszabályt az Egyesület céljainak figyelembevételével kell értelmezni.

 

Z Á R A D É K

A jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt a Badacsonyi Borvidéki Borút Egyesület közgyűlése 2015.szeptember 29 napján 7/2015 (IX.29.) számú határozatával elfogadta.

Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a módosítások alapján hatályos tartalmának.

Badacsonytomaj, 2015.szeptember 29.

Borbélyné Galambos Gabriella

elnök