hu\

Alapszabály

A Badacsonyi Borvidéki Borút Egyesület

Alapszabálya

I. fejezet

Általános rendelkezések

 

1.§. (1)  Badacsonyi Borvidéki Borút Egyesület, a továbbiakban Egyesület a borvidék és a

hozzá közvetlenül kapcsolódó területeken a Káli Medencével bezárólag működő önkor-

mányzatok, hegyközségek, magyar és külföldi természetes és jogi személyek, gazdálkodó

szervezetek önkéntesen létrehozott, nyilvántartott tagsággal és saját belső önkormányzattal

rendelkező, politikailag és világnézetileg semleges, közhasznú társadalmi szervezet, amely

önálló jogi személyként működik és a jelen Alapszabályban meghatározott célok érdekében

szervezi tagsága tevékenységét.

  • Az Egyesület kapcsolatot keres és tart fenn más magyar és nemzetközi, regionális fejlesztésre létrehozott szervezetekkel és csatlakozhat a fent nevezett szervezeteket tömörítő magyar és nemzetközi szövetségekhez.
  • Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében, de saját működését nem veszélyeztetve a szükséges pénzügyi források biztosítására gazdasági társaságot hozhat létre, ahhoz csatlakozhat, és egyéb vállalkozásokban vehet részt.

2.§. (1)Az Egyesület célja a Badacsonyi Történelmi Borvidék kulturális örökségének megóvása, a borvidék sajátos tájegységi arculatának védelme, a terület hosszú távon fenntartható fejlesztésének koordinálása, lakosság és vendégmegtartó képességének növelése.

  • Az Egyesület célja továbbá a borvidék települései együttműködésének, összefogásának szervezése, a térség infrastrukturális, gazdasági fejlesztésének elősegítése, a fejlesztési programok összehangolása és megvalósítása.
  • Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében létrehozza és működteti a Badacsony Történelmi Borvidéki Borútat, ezen tevékenységével hozzájárul a terület borturizmusának fellendítéséhez, a közel kétezer éves borkultúrában rejlő fejlesztési lehetőségek kiaknázásához.
  • Az Egyesület feltárja a fejlesztési projektek finanszírozási lehetőségeit a különböző kormányzati és egyéb pályázatok bevonásával.
  • Az Egyesület célja továbbá a borászat és a turizmus, mint a térség két gazdasági potenciájának tudatos, tervezett integrált fejlesztése, népi- kulturális értékeinek, hagyományainak felkutatása, megőrzése és bemutatása, valamint a regionális bor- és turizmus marketing tevékenység.
  • Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében a tagságán kívüli természetes és jogi személyek részére is lehetővé teszi közhasznú szolgáltatásainak igénybevételét.
  • Az Egyesület közhasznú szervezet, hiszen céljai, és működése alapján megfelel a közhasznú szervezetekről szóló 1997. CLVI. tv-ben előírt közhasznúsági feltételeknek, tekintve, hogy a törvény 26.§. c.) pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül a 6. Pontban felsorolt kulturális örökség megóvása tevékenység folytatására jött létre.

3.§.        Az Egyesület elnevezése:

Badacsonyi Borvidéki Borút Egyesület

4.§.        Az Egyesület székhelye: FVM SZBKI kísérleti Telepe Badacsony

8261 Badacsony Római út 2.

Levelezési cím:                 (2005.01.21-től)

                                                        (Tourinform Iroda, 8261 Badacsony, Park u.14.

II. fejezet

Az Egyesület tagsága a tagsági jogviszony keletkezése, megszűnése, a tagok jogai és kötelezettségei

 

5.§. (1)Az Egyesület tagsága

Az Egyesület tagja lehet minden magyar és külföldi nagykorú természetes személy, aki az Egyesület – jelen Alapszabályában megfogalmazott – céljait elfogadja, az Alapszabály és a belső szabályzatok rendelkezéseit, előírásait az elnökség és a Közgyűlés határozatait önmagára nézve kötelező érvényűen elfogadja.

Jogi személyiségű tag, illetve szervezet esetében a tagsági jogokat és kötelezettségeket a tag törvényes képviselője, vagy az általa írásban meghatalmazott személy gyakorolhatja.

  • A tagsági viszony formái:
  1. Alapító tagok
  • az egyesület alapításában résztvevő tagok, akik az egyesület Alapszabályát elfogadják és megfelelnek a tagsági viszonylétesítési feltételeinek.
  1. Tagok
  • Az egyesülethez később csatlakozó rendes tagok, akik az egyesület Alapszabályát elfogadják és megfelelnek a tagsági viszonylétesítési feltételeinek.
  1. Pártoló tagok
  • Azok a természetes és jogi személyek, egyéb szervezetek, akik elfogadják az egyesület célkitűzéseit, azok megvalósításához anyagi és erkölcsi támogatást nyújtanak , az Egyesület tevékenységében azonban közvetlenül nem vesznek részt.
  1. Tiszteletbeli tag
  • Az a természetes, vagy jogi személy, akinek tevékenysége mintául szolgálhat és példaképül állítható az egyesület tagsága elé. A tiszteletbeli tagot az elnökség javaslatára a közgyűlés választja meg. A tiszteletbeli tagokat megilletik mindazok a jogok, amelyek az egyesület tagjait, tagdíjfizetési kötelezettségük azonban nem áll fenn.

A tagok az alábbiakban meghatározott tagdíjak megfizetésére kötelesek:

Önkormányzatok

-500 fő-ig:                        50. 000 Ft/év

501-1000 fő-ig:                      100. 000 Ft/év

1000-1500 fő-ig:                      150. 000 Ft/év

2000 fő     felett:                      200. 000 Ft/év

Társas vállalkozások

1-5 fő-ig:                        15. 000 Ft/év

5-10 fő-ig:                        20. 000 Ft/év

10-25 fő-ig:                        25. 000 Ft/év

25-50 fő-ig:                        50. 000 Ft/év

50 fő  felett:                        75. 000 Ft/év

Egyéni vállalkozók               :                        10. 000 Ft/év

Hegyközségek                      :                            100 Ft /fő/év

Magánszemélyek                 :                          5. 000 Ft/év

  • A tagsági viszony keletkezése
  1. Az Egyesületbe belépni kívánó tag és pártoló tag csatlakozási szándékáról személyi, illetve cégszerű adatainak közlésével az írásbeli belépési szándéknyilatkozatot aláírja és az Egyesület elnökségéhez benyújtja.
  2. A tagsági viszony azzal az időponttal jön létre, amely nappal az Egyesület elnöksége a belépési szándéknyilatkozat alapján a tag részére írásban igazolja a tagsági viszony létrejöttéhez külön közgyűlési jóváhagyás nem szükséges.
  3. Amennyiben az elnökség bármely okból nem tartja lehetségesnek, vagy kívánatosnak a jelentkező felvételét, úgy erről a belépési szándéknyilatkozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a jelentkezőt írásban értesíti, amely döntéssel szemben a jelentkező a kézhez vételt követő 15 napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fordulhat tagfelvételi kérelmével, amely esetben a tag felvételéről az Egyesület soron következő közgyűlése dönt. Ilyen esetben rendkívüli közgyűlést nem kell összehívni.
  • Az Egyesület tagjairól, pártoló tagjairól és tiszteletbeli tagjairól nyilvántartást vezet.
  • A Tagsági viszony megszűnése
  1. A tagsági viszony megszűnik:
  • kilépéssel
  • törléssel
  • kizárással
  • az Egyesület megszűnésével
  1. A tag kilépési szándékát az Egyesület elnökének írásban köteles bejelenteni. A bejelentés megtételével a tagsági viszony minden további nélkül megszűnik. Az Egyesület és a kilépett tag azonban a tagnak járó esetleges járandóságok (pl.: költségtérítés, stb.) és kötelezettségek (pl.: befizetési kötelezettségek, stb.) tekintetében a kilépés napjáig terjedően elszámolni tartozik.
  2. Az elnökség törli a nyilvántartásból azt a tagot, aki elhunyt, törölheti azt, aki a tagsági díjat felszólítás ellenére 30 napon túl nem fizeti meg, valamint ha a taggal történő kapcsolatfelvétel a tag ismeretlen helyen való tartózkodása miatt meghiúsul. A tag törléséről az elnökség határozattal dönt, amelyről a soron következő közgyűlést tájékoztatja.
  3. Az elnökség határozattal kizárhatja azt a tagot, aki az Egyesülethez méltatlan, magatartásával súlyosan sérti, vagy veszélyezteti az Egyesület céljainak megvalósulását, továbbá aki meghatalmazás nélkül az Egyesület nevében szóban eljár, jognyilatkozatot tesz, abban az esetben is, ha ezzel az Egyesületnek közvetlen anyagi kárt nem is okoz.

Az elnökség a kizáró határozatról a döntés meghozatalától számított 15 napon belül értesíti a kizárt tagot, aki a kézhezvételtől számított 30 napon belül fellebbezéssel élhet az Egyesület közgyűléséhez. Amennyiben a Közgyűlés kizáró határozatát helybenhagyja, a tag a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a határozattal szemben keresetet nyújthat be az illetékes bírósághoz.

  1. A tagsági jogviszony törléséhez az elnökség egyszerű többségi szavazása is elegendő, a tag kizárásához azonban az Elnökség és a Közgyűlés minősített többségű egyetértése szükséges.

6.§.        A tagok jogai

  • A tag jogosult az Egyesület közgyűlésén tanácskozási, véleménynyilvánítási és szavazati joggal részt venni, felszólalni, napirendi javaslatot tenni és az egyesületi tisztségviselők megválasztására, vagy visszahívására személyi javaslatot előterjeszteni.
  • Az Egyesület tagja az Egyesület tisztségviselőjévé választható és a tisztségviselő választásban szavazatával részt vehet.
  • Az Egyesület tagja jogosult az Egyesület szerveihez, vagy tisztségviselőihez az Egyesület bármely ügyében kérdést intézni és arra, hogy kérdésére 30 napos határidővel érdemi választ kapjon.

7.§.        A tagok kötelezettségei

  • A tag köteles az Alapszabályban, valamint a Közgyűlési és elnökségi határozatokban előírtakat betartani.
  • A tag köteles az Egyesület Közgyűlése által meghatározott tagdíjat befizetni.

A tagsági díj összegét és a befizetés határidejét az elnökség javaslatára a Közgyűlés határozza meg és módosíthatja.

  • Az Egyesület pártoló tagjai legalább a Közgyűlés által a tagokra megállapított tagdíj kétszeresét kötelesek tagdíjként befizetni.
  • Az Egyesületbe újonnan belépő tagok, – kizárólag a belépésük első évében – a Közgyűlés által megállapított tagdíj kétszeresét kötelesek fizetni.
  • A tag az önkéntesen vállalt tevékenységet, személyes közreműködést, vagyoni szolgáltatást köteles maradéktalanul teljesíteni.

III. fejezet

Az Egyesület szervezete

8.§. (1)   Az Egyesület szervei:

  1. a Közgyűlés
  2. az Elnökség
  3. a Szakbizottságok
  • Az Egyesület tisztségviselői
  1. az Egyesület elnöke
  2. az Egyesület alelnökei
  3. az elnökség tagjai
  4. a szakbizottságok elnökei

9.§.        A Közgyűlés

  • Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés, amelynek minden kérdésben döntési joga van.
  • A Közgyűlésen minden tagot egy szavazat illet meg. Minden szavazat egyenértékű, függetlenül attól, hogy a tag önkormányzat, gazdálkodó szervezet, természetes, vagy jogi személy, valamint függetlenül a fizetett tagdíj mértékétől.

A tag szavazati jogát csak személyesen gyakorolhatja, jogi személyiségű tag meghatalmazott útján.

  • A Közgyűlés akkor határozatképes, ha szabályszerű összehívását követően a tagok legalább 50% + 1 tag jelen van.
  • A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A határozatképes számban jelen lévő tagok számának 50%-a plusz egy szavazat egyszerű szótöbbségnek minősül.

A határozatban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685 §. b.) pont), élettársa a határozat alapján:

  1. kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy
  2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyeletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében bárki által, megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának a tagság jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabályban foglalt cél szerinti juttatás.

  • A Közgyűlés kétharmados többséggel dönt jelen Alapszabály 10.§.1,2,6,8,9. bekezdésében rögzített ügyekben.
  • A Közgyűlésen adott napirend határozathozataláig bármely tag indítványozhatja, hogy a napirendről a Közgyűlés titkos szavazással döntsön. Ilyen indítvány esetében a levezető elnök köteles nyílt szavazást elrendelni arra nézve, hogy a napirendről nyílt, vagy titkos szavazással döntsön a Közgyűlés. A szavazás módjáról a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.
  • Az Egyesület évente egy alkalommal rendes Közgyűlést tart, amelyet minden év első negyedévében kell megtartani. A Közgyűlés ülése nyilvános, azon bármely személy tagi jogosultságok nélkül is, – az ülés zavartalanságának biztosítása mellett – részt vehet.

Össze kell hívni a Közgyűlést az elnökség, az elnök, vagy a tagok 20%-nak – aláírással igazolt – kezdeményezésére. (Rendkívüli Közgyűlés)

A Közgyűlést az elnök írásbeli meghívóval, a hely, az időpont és a napirend megjelölésével legalább nyolc nappal előre hívja össze.

Az Egyesületi tagok legalább 20%-a által írásban javasolt kérdést- az indítványozók aláírásával hitelesítve- a Közgyűlés napirendjére fel kell venni.

  • A Közgyűlés napirendjén nem szereplő kérdést a Közgyűlés akkor tárgyalja, amennyiben a 9.§.7. bekezdésében foglalt módon indítványozásra kerül és a határozatképes Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel az adott kérdést napirendre tűzését a Közgyűlés megnyitása után megszavazza.
  • A Közgyűlés elnöke ismerteti a napirendi pontot, majd az ehhez kapcsolódó írásbeli előterjesztést. Az elnök lehetőséget ad a napirend előterjesztőjének a szóbeli kiegészítésre, majd ezután a Közgyűlés tagi résztvevőinek, hogy észrevételüket, véleményüket elmondják, kérdéseiket feltegyék. A napirendről folytatott vita az utolsó hozzászólással lezárásra kerül, ezt követően történik a határozathozatal. Ezután további hozzászólásnak helye nincs.

A szavazások eredményét, az igen, nem és tartózkodás szavazatok számát a levezető elnök és a jegyzőkönyv hitelesítők számlálják össze, és a jegyzőkönyvvezető rögzíti.

  • A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a Közgyűlés helyszínét, időpontját, napirendjét, a hozzászólások lényegét, a meghozott határozatok pontos szövegét, hatályát, a határozati döntések szavazati arányát, a döntést támogatók, ellenzők és a tartózkodók számaránya szerinti részletezésben. A napirendek kapcsolatos írásbeli előterjesztések, illetve egyéb dokumentumok a jegyzőkönyv mellékletét képezik. A jegyzőkönyvet és a jelenléti ívet a Közgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyv vezetője, valamint a Közgyűlésen jelen lévő két megválasztott tag, mint hitelesítő írja alá. A közgyűlés döntéseit rögzítő határozatok száma jelzi az adott határozat sorszámát, ” / ” jelet követően a folyó évet, majd zárójelben a hónapot és napot.
  • A közgyűlés döntéseiről a személy szerint érintett tagokat vagy partnerszervezeteket az egyesület titkársága személyre szóló levélben tájékoztatja a jegyzőkönyv kivonatának megküldésével. A kivonat hitelét a szervező titkár kézjegyével és az egyesület pecsétjével igazolja. A meghozott döntésekről a tagságot az ülést követő hírlevélben kell tájékoztatni. A hírlevelet a titkárság készíti el. A hírlevél tartalmát ” A mi falunk lapja” című önkormányzati helyi újságban is közzé kell tenni.
  • Ha a szabályszerűen összehívott Közgyűlésen a tagok nem jelennek meg a határozatképességhez szükséges számban, 15 napon belül, változatlan napirenddel új Közgyűlést kell összehívni, amely a megjelentek számára tekintet nélkül a megismételt Közgyűlés napirendi pontjaiban határozatképes. A megismételt Közgyűlés egyébként a rendes szabálynak megfelelően egyszerű, vagy kétharmados többséggel hozza meg határozatait.
  • A Közgyűlés levezetője az Egyesület elnöke, távollétében az alelnök.

Amennyiben az elnök az évi rendes Közgyűlést tárgyév május 31-ig, illetve a jelen

Alapszabály 9.§. 7 bekezdésében rögzített jogosultak kezdeményezése esetén a rendkí-

vüli Közgyűlést nyolc napon belül nem hívja össze, úgy a kezdeményezésre jogosult

az összehívást saját hatáskörében megteheti.

  • Az egyesület működése során keletkező iratok nyilvánosak, bárki számára hozzáférhetőek. Az egyesület irataiba betekinteni írásbeli megkeresését követő időpont egyeztetéssel az egyesület székhelyén lévő irodában a szervezőtitkár és legalább egy fő elnökségi tag jelenlétében lehet.
  • Az egyesület működése nyilvános, a célok között felsoroltak megvalósítására irányuló szolgáltatásokat elsősorban az egyesület tagjai, rajtuk kívül a Badacsonyi Borvidéken vendéglátással, szőlő és bortermeléssel foglalkozó bármely jogi és magánszemély igénybe veheti. A szolgáltatások igénybevételére irányuló bejelentést az egyesület székhelyén lévő irodában kell megtenni. Az egyesület beszámolóiról nyilvános közgyűlésen, hírlevélben, és ” A mi falunk lapja ” című önkormányzati helyi újságban tájékoztatja az érdeklődőket.

10.§.      A Közgyűlés kizárólagos hatásköre

  • Az elnökség, az Egyesület tisztségviselőinek megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása.
  • Az Alapszabály módosítása.
  • Az Egyesület éves munkatervének és költségvetésének elfogadása.
  • Az elnökség éves beszámolójának a közhasznúsági jelentés elfogadása.
  • A tagdíj, belépési díj, vagy vagyoni hozzájárulás összegének megállapítása.
  • Döntés hitelfelvétel kérdésében azzal, hogy az Egyesület közhasznú tevékenységét veszélyeztető hitelt nem vehet fel.
  • Az Egyesület vagyonának egynegyedét meghaladó mértékű kötelezettségvállalással járó ügyekben való döntés.
  • Az egyesület feloszlásával, vagy más társadalmi szervezettel való egyesüléssel történő megszűnésének kimondása.
  • Amennyiben az Egyesület éves bevétele az 5 MFt-ot meghaladja, Felügyelő Bizottságot hoz létre.

11.§.      Az Elnökség

  • Az elnökség az Egyesület általános hatáskörű végrehajtó szerve, amely az Alapszabály és a Közgyűlés határozatai végrehajtása érdekében szervezi és irányítja az Egyesület működését, gazdálkodási és vállalkozási tevékenységét.
  • Az elnökség a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel, tagjai egymással közeli hozzátartozói viszonyban nem állhatnak.
  • Az elnökség dönt és intézkedik minden olyan ügyben, amelyet az Alapszabály, vagy jogszabály nem utal a Közgyűlés hatáskörébe.
  • Az elnökség döntéseit ülésein hozza meg határozati formában. Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább háromhavonta tartja. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, időpontját, napirendjét, a hozzászólások lényegét, a meghozott határozatok pontos szövegét, hatályát, a határozati döntések szavazati arányát, a döntést támogatók, ellenzők és tartózkodók személye és számaránya szerinti részletezésben. A jegyzőkönyvet az ülés levezető elnöke és két jelenlévő tag, mint hitelesítő ír alá. Az elnökség döntéseit rögzítő határozatok száma jelzi az adott határozat sorszámát, ” / ” jelet követően a folyó évet, majd zárójelben a hónapot és napot. Az elnökség döntéseiről a személy szerint érintett tagokat, vagy partnerszervezeteket az egyesület titkársága személyre szóló levélben tájékoztatja a jegyzőkönyv kivonatának megküldésével. A kivonat hitelét a szervező titkár kézjegyével és az egyesület pecsétjével igazolja. A meghozott döntésekről a tagságot az ülést követő hírlevélben kell tájékoztatni. A hírlevelet a titkárság készíti el. A hírlevél tartalmát ” A mi falunk lapja ” című önkormányzati helyi újságban is közzé kell tenni.
  • Az elnökség üléseit az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az alelnök írásbeli meghívóval, a hely, az időpont és a napirend megjelölésével legalább nyolc nappal előre hívja össze és vezeti le. Az elnökség akkor határozatképes, ha tagjai közül legalább 50%+1 fő jelen van. Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685 §. b. ) pont), élettársa a határozat alapján:
  1. kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül
  2. bármely más előnyben részesül, illetve nem minősül előnynek az Egyesületnél cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás
  • Az elnökség létszáma: 7 fő

Az elnökség tagjai az Egyesület elnöke, a Borvidéki Hegyközségi Tanács mindenkori elnöke és 5 fő Közgyűlés által választott tag.

  • Az elnökség tagjai az Egyesület tevékenységi körében a Közgyűlés, az elnökség, vagy az elnök által meghatározott konkrét feladatokat hajtják végre, így különösen partner szervezetekkel, gazdálkodó szervezetekkel, önkormányzatokkal fennálló kapcsolatok szervezéséből és fenntartásából eredő feladatokat látják el és ebben a körben képviselik az Egyesületet.
  • Az elnökség tagjait a Közgyűlés határozott időre, négy évre választja meg.
  • Az elnökség feladatai:
  1. Javaslatot terjeszt a Közgyűlés elé a felügyelő szerv megalakítására, amennyiben az Egyesület éves bevétele az 5 M Ft-ot meghaladja.
  2. Az elnökség gondoskodik az Egyesület éves beszámolójának, közhasznúsági jelentésének elkészítéséről. Az elnökség az éves beszámolót, közhasznúsági jelentést a Közgyűlés elé terjeszti elfogadás céljából.
  3. Az Egyesület időszakosan szabad pénzeszközeit befektetheti. A pénzeszközök befektetésére kizárólag államilag garantált lehetőségeket használhat. A befektetések realizálásához az elnökség határozatára van szükség. Az Egyesület befektetéseiről, azok eredményéről tájékoztatni kell a közgyűlést.
  4. Hozzájárulás megadása az Egyesület nevében és javára végezhető adománygyűjtéshez.

12.§.A  Felügyelő Bizottság

  1. Ha az egyesület éves bevétele meghaladja az éves 5.000.000 Ft-ot Felügyelő Bizottság létrehozása kötelező. Az Egyesületnél 5 tagú Felügyelő Bizottság működik . A Felügyelő Bizottság megbízása 5 évre szól, elnökét és tagjait a Közgyűlés válassza . 
  2. A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg. A felügyelő-bizottság feladata és hatásköre különösen:
  • Irásbeli jelentést k észit a Számviteli Törvény szerinti beszámolóról az eredményről és annak felhasználásáról a Közgyűlés felé.
  • Ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását
  • Ellenőrzi a vagyonmérleg es vagyonleltár tervezeteket.
  • Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőkről, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást az Egyesület munkavállalóitól.
  • Megvizsgálhatja ,illetve betekinthet az Egyesület könyvelési irataiba.
  1. A Felügyelő Bizottság köteles a Közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni ha tudomást szerez:

      a.) az Egyesület működése során olyan jogszabály sértés vagy az Egyesület érdekeit

         súlyosan sértő esemény történt , amelynek megszüntetése  vagy következményeinek

         elhárítása ill enyhítése Közgyűlés döntését teszi szükségessé.

      b.) A vezető tisztségviselők felelőségét megalapozó tény merült fel.

  1. A Felügyelő Bizottság testületként jár el, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

      A Felügyelő Bizottság ülését az elnök hívja össze.

 

13 § Szakbizottságok

  • Közgyűlés az Egyesület célja az aktuális tevékenysége által érintett szakterületeknek megfelelően szakbizottságot hozhat létre, amelyek a közgyűlési döntések szakmai előkészítő, javaslattevő szervei.
  • A szakbizottságot Közgyűlés által a tagok közül választott elnök vezeti. A szakbizottság tagjait a bizottság elnökének javaslatára az elnökség kéri fel és választja meg. A szakbizottságnak tagja lehet az Egyesület tagja, vagy kívüálló szakértő.
  • A szakbizottság tevékenységét a bizottsági elnök irányítja, döntéseit ülésen hozza és előterjesztéseit bizottsági határozat alapján teszi meg.
  • Működése tekintetében egyébként az elnökségre vonatkozó szabályok szerint jár el.

14.§.A tisztségviselők

  • Az Egyesület elnöke
  • Az elnök az egyesület vezetője és törvényes képviselője, akit a Közgyűlés a tagok közül minősített többségi szavazattal választ meg. Az elnök ellátja az Egyesület képviseletét, hatóságokkal, bíróságokkal és harmadik személyekkel szemben.
  • Az elnök összehívja és vezeti a Közgyűlést, és az elnökség üléseit, gondoskodik a napirendi pontok megfelelő írásbeli előkészítéséről, a szabályszerű határozathozatalról és a Közgyűlés jegyzőkönyvvezetéséről. Ellenőrzi, és számon kéri a közgyűlési és elnökségi határozatok teljesítését, azok időarányos végrehajtását, kapcsolatot tart a szakbizottságok elnökeivel. Képviseli az Egyesületet az Egyesület érdekeltségével működő szervezetekben és gazdasági társaságokban, gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület alkalmazottai felett. Dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik más szerv vagy tisztségviselő hatáskörébe.

Felelős az Egyesület szabályszerű működéséért.

  • Az alelnök
  • Az alelnök az elnök általános helyettese. Az elnök távollétében, vagy akadályoztatása esetén külön meghatalmazás nélkül is helyettesíti minőségben mindenre kiterjedően teljes körűen gyakorolja az elnök jogait és ellátja feladatait.
  • Az alelnök nem helyettesíti minőségben, saját hatáskörében az elnökség vagy a Közgyűlés megbízása és meghatalmazása alapján konkrét ügyintézési és képviseleti tevékenységet lát el.

Gyakorolja az utalványozási és aláírási jogkört.

        (3) A Felügyelő Bizottság elnöke

          –    Összefogja és vezeti a Felügyelő Bizottság munkáját, összehívja és levezeti annak

                üléseit.  

  • Rendszeres kapcsolatot tart az Egyesület Elnökével.
  • Felhívja figyelmét minden olyan körülményre ,amely az Egyesület programjának teljesítését hátrál  tatja,
  • Javaslatot tesz a szükséges intézkedésre.
  • Megbízatása határozott idejű ,  időtartama  az elnökségi tagok megbízatásával egyező.
  • Tanácskozási joggal részt vesz az elnökség ülésein.
  • Az Egyesület éves Közgyűlésén a Felügyelő Bizottság munkájáról beszámol.

(4) A szakbizottsági elnökök

  • A bizottsági elnök összefogja és vezeti a szakbizottság munkáját, összehívja és levezeti a bizottsági üléseket. Javaslatot tesz a bizottság tagjaira, gondoskodik az elnökség által a bizottság részére kiadott feladat alapos, magas szakmai színvonalon előkészített módon történő teljesítéséről, a határidők betartásáról.
  • A bizottsági elnök rendszeres kapcsolatot tart az Egyesület elnökével, részére beszámolási kötelezettséggel tartozik, s felhívja a figyelmét minden olyan körülményre, amely az Egyesület által végzett program teljesítését hátráltatja, s javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre.
  • A bizottsági elnök megbízatása határozott idejű, időtartama az elnökségi tagok megbízatásával egyező.

(5) Az Egyesület alkalmazottai

  • Az Egyesület célja elérése érdekében munkaviszonyban álló, vagy munkaviszonyon

kívüli jogviszonyban alkalmazottakat foglalkoztathat, akik számáról, munkaköréről,

díjazásáról az elnökség dönt. Jelen esetben az Egyesület 2 fő alkalmazottat foglalkoz

tat: 1 fő térségmenedzsert és 1 fő szervező titkárt. Az alkalmazottak felett a munkál

tatói jogkört az elnök gyakorolja

IV. fejezet

Az Egyesület képviselete és az aláírási jog gyakorlása

 

15.§.    Az Egyesület képviseletére az elnök önállóan jogosult. Az elnök távolléte vagy akadá-

            lyoztatása esetén az alelnök helyettesíti, minőségben önállóan képviseli az Egyesületet.

  • Az Egyesület nevében az aláírási jogot az elnök, az elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén az alelnök gyakorolja úgy, hogy az Egyesület teljes vagy rövidített kézzel, géppel írt, előnyomott vagy nyomtatott elnevezéséhez önállóan a nevet írja hiteles aláírási címpéldányával egyezően.
  • Az Egyesület pénzforgalmi számlája feletti rendelkezéshez az elnök, alelnök közül bármelyik és az Egyesület alkalmazottjának aláírása szükséges.

    V. fejezet

Az Egyesület működése, gazdálkodása

16.§.(1) A hatályos jogszabályokon túlmenően működését jelen alapszabály, a belső szabályzatok és a közgyűlési határozatok szerint folytatja.

  • Az Egyesület gazdálkodását éves költségvetés és munkaterv szerint végzi. A munkatervet és a költségvetést a Közgyűlés állapítja meg és fogadja el az évi rendes közgyűlésen az elnökség előző évi beszámolójának elfogadásával együtt.
  • Az Egyesület pénzforrásai a tagdíjakon és a tagok vagyoni hozzájárulásán túl a pályázatokon elnyerhető források és egyéb támogatások.
  • Az Egyesület tagjai és tisztségviselői az Egyesület érdekében végzett tevékenységéért általában díjazásban nem részesülnek, erre csak közgyűlési határozat esetén van lehetőség, az Egyesület érdekében végzett tevékenységükkel kapcsolatos igazolt költségeiket az Egyesület megtéríti.
  • Az Egyesület vagyon és bevételei kizárólag a jelen alapszabályban meghatározott egyesületi célok elérésére használhatók fel.
  • Az Egyesület az egyesületekre és társadalmi szervezetekre vonatkozó számviteli, pénzügyi, adózási és könyvvezetési szabályok szerint működik, nyilvántartásait forintban kimutatva vezeti.
  • Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak a közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
  • Az Egyesület a közhasznú céljainak megvalósítása érdekében végzett gazdasági tevékenysége során keletkezett eredményt nem osztja fel, az eredményt az Alapszabályban rögzített céljai megvalósításának finanszírozására fordítja.
  • Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
  • Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet föl.

Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

  • Az Egyesület elnökségének írásbeli meghatalmazása alapján végezhető az Egyesület nevében és javára adománygyűjtés.

Az adománygyűjtés az adományozók, illetve más személyek zaklatása, személyhez fűződő jogainak, és emberi méltóságának sérelme nélkül végezhető.

Az Egyesület a részére – a meghatározott feltételek szerint – juttatott adományokról – könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron – nyilvántartást köteles vezetni.

VI. fejezet

Az Egyesület megszűnése

 

17.§.(1) Megszűnik az Egyesület, ha

  1. a megszűnését feloszlással vagy más társadalmi szervezettel egyesülését a közgyűlés 2/3 – os szótöbbséggel kimondja
  2. az Egyesületet a bíróság feloszlatja, vagy megszűnését megállapítja.
  • Az Egyesület vagyona megszűnése kimondása esetén a megszűnést kimondó Közgyűlés által meghatározott módon kerül felosztásra, vagy száll át a jogutódra. Jogutód nélküli megszűnés esetén szintén a megszűnést kimondó Közgyűlés dönt, hogy mely szervezetre, vagy milyen célra fordítja az Egyesület fennmaradó vagyonát a fizetési kötelezettségek teljesítése után.

VII. fejezet

Záró rendelkezések

18.§.(1) Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet az Ügyészség gyakorolja az 1989. évi II. törvény, közhasznú működés tekintetében az 1997. Évi CLVI. törvény előírásai szerint.

  • Az Egyesület működésére a jelen Alapszabályban nem érintett és esetlegesen felmerülő kérdésekre nézve az egyesülésről szóló 1989. Évi II. törvény, valamint a Ptk. Egyesületekre vonatkozó előírásai az irányadóak.
  • Az Egyesület a Veszprém Megyei Bíróság nyilvántartásba vételről szóló jogerős végzésének kiadásával nyeri el jogi személyiségét.
  • Ezt az Alapszabályt a Badacsonyi Borvidéki Borút Egyesület 1999. december 09-én megtartott Közgyűlése megvitatta, megállapította és elfogadta. Az Alapszabály a bírósági nyilvántartásba vétel alapján visszaható hatállyal 1999. december 09. napjával lép hatályba.

Elküldve: 2008. január 31.