|
A Badacsonyi Borvidékről
Badacsony
A jellegzetes alakú hegy 438 m magas. Az i.e. III. és II. században több kelta település volt ezen a területen.
A legtöbb lelet a római korból származik.A badacsonyi présházakat gyakran római épületek falmaradványaira építették. Sírok, szobrok, kőkoporsók, oltárok és más emlékek is előkerültek (pl. Victoria istennő bronzszobra).
A XIV. században már ismert település volt.
Badacsonytomaj - Badacsony a Szőlő és a Bor Nemzetközi Városa
Badacsonytomaj 1997-ben ünnepelte dokumentumokban rögzített létezésének 1000. évfordulóját.
Badacsonytomaj és Badacsony közös történetéből- A Badacsony-hegynek a Balatonra néző lankái - köszönhetően a hely kedvező és vonzó természetföldrajzi adottságainak - már a történelem korai időszakában is szinte hívogatóan hatottak az egyes őskori és ókori törzsek, népek, kultúrák embercsoportjaira a harcsias keltákon át a rómaiaig.
A történeti, földrajzi és helytörténeti irodalom tanúsága szerint a Lád vagy talán a Vérbulcsú nemzetség harcosai és köznépi elemei jelentek meg a vidéken és ők lettek a Badacsony körüli első, tényleges honfoglalók valamikor a 900 és I.(Szent) László trónra lépése (1077) közötti évszázadokban.
A középkorban a Badacsony déli oldalán két falu alakult ki: a mai Badacsonytomaj őse, Tomaj és Lád, amely a mai Badacsonylábdihegy elődje volt.A Balaton nyugati medencéjének északi partján fekvő városunk a Tanúhegyek
legnagyobbikának, a Badacsony hegynek védettségében mediterrán hangulatával, éghajlatával sok kiváló, híres embernek adott ihletet, olykor védelmet alkotásához, életéhez.
Badacsonyörs – Kisörs - Szőlőhegy rövid története
A hosszan elnyúló Örsi-hegy lejtőin elnyúló település egy XI-XII.századi oklevélben szerepel először. Szőlőörs neve viszonylag későn, csak az 1500 -as években bukkant fel, miután már a nemesek lakta Nagyörs (Boldogasszonyörs), Kisörssel együtt kivált a régi Örs területéből. Kisörs a jobbágyok, Boldogasszonyörs a nemesek lakta falu.
1548-ban Tomajjal és más falvakkal együtt az Örsi-hegy nyúlványait is felégették a törökök. A XVII. század folyamán Szőlőörs egyesült a szomszédos Kisörssel, amely szintén szőlőterület és az ősibb - és rangosabb - Kisörs maradt meg aztán az egyesült települések neveként. Ebből lett később a Kisöshegy, majd Kisörsszőlőhegy helynév, amelyen 1949-ig szerepelt. 1816-ban épült Páduai Szent Antalról elnevezett kápolnája.
Kisörshegy 1904-ben megkapta a hegyközség címet. 1905 és 1910 között kezdte el telepíteni a hegy déli oldalán dr. Folly Gyula orvos a róla elnevezett arborétumot, amely Örs egyik nevezetessége. 1909.július 9-én ért ide Budapest felöl az új vasútvonalon az első személyvonat. 1939-41-ben megépült a településen átvezető 71-es balatoni műút.
1949-ben a Badacsonytomajhoz tartozó Kisörsszőlőhegy nevét a belügyminiszter (523725/1949.I. (BM.számú rendelet)Badacsonyörsre változtatta.
Badacsonylábdihegy
A krónikák 1297-től említik Laad, Kapolnaklad, Laddy, Lábody hegy néven.Birtokosai a Lád vagy Vérbulcsú nemzetség, a Rátóti Gyulaffy család, a Csóri majd egyes részeit a királyi birtokadományként a Csoron család. Egy időben a karthauzi szerzeteseknek is volt birtokuk a területen, majd utolsó ura 1945-ig az Eszterházy család.
Lád nemesi falu, lakói taksát nem fizettek. Jobbágyok a török pusztítás után alig maradtak,
1545-től pusztának minősítik. 1594-ismét lakott a töröknek adózik.A XVIII. századtól az Esterházyak bormérést, mészárszéket és vámházat tartanak fenn a szőlőhegyen. Az újratelepült falu lakóinak fő megélhetési forrása a szőlő, ez erősíti a település hegyközség jellegét.Egy 1299-es oklevél említi, hogy a Lábdi templom Szent István első vértanú tiszteletére van emelve.A jelenlegi kápolnát 1847-50 között építette gr. Eszterházy Károly pápai földesúr a
szőlőbirtokosok ozzájárulásával.
Badacsonytördemic
Területe már a bronzkorban és római korban is lakott volt Első okleveles említése 1297-ből való, Terra Turdemiz néven. A középkorban egytelkes nemesek lakták, erre utalt korábbi neve, a Nemestördemic is. A török időszak alatt teljesen elpusztult 1574-től az összeírók szerint teljesen elpusztított és elhagyott helyként szerepel. Egészen 1696-ig meg sem említik a települést, ekkor 17 nemes portáját jegyzik fel.Csak 1750-es évektől kezdik írásos anyagok újra említeni. 1764-ben a nemestóti nemes Szabó család birtokolja. 1784-ben a II. József császár-féle térkép szerint a Cságoly malom már áll. 1836-ban gróf Eszterházy család uralja Tördemicet. Eredetileg Zala megyéhez tartozott.
Nemesi falu jellege 1848-ban szűnt meg. 1890-ben kezdődik meg a hatalmas méretű filoxera járvány, amely nagy pusztítást okoz 1891-ben és 1896-ban pusztító jégeső veri el a termést . Új virágkora az 1908-ban Budapest – Tapolca vasútvonal megépülésével kezdődik. A település igazi fejlődése az 1920-as években indul, ekkor alakul ki a mai főutca, a környékben elsőként bazalt kővel kirakva, megépül a nagyiskola, lecsapolják az Eger patak vizét.
1941-ben épült meg az első kultúrotthona. 1950-ben neve Nemestördemicről Badacsonytördemicre változott, a szomszédos Badacsonytomajhoz csatolják, ez az állapot egészen rendszerváltásig fennállt. A település a badacsonyi borvidék része. Lakói a szőlőtermesztés és bortermelés mellett főként idegenforgalomból élnek.
Ábrahámhegy
A Balaton északi partján, a Badacsony-hegytől keletre, Révfülöptől 5km-re található. Első írott feljegyzés 1082-ből származik, melyben a község Ábram néven szerepel. II. Endre királysága alatt királyi udvarnokok birtokolták, de kedvenc helye volt a rómaiaknak is, melyet számtalan régészeti lelet is igazol. Számos forrás található a településen.
Balatonrendes
A Balaton északi partján - Badacsony és Révfülöp között - helyezkedik el. A község a római kortól bizonyítottan lakott volt. A Tepécs-hegyi kőbánya felé vezető út jobb oldalán római kori villák maradványai találhatók. A honfoglalás után Balatonrendes a fejedelmi törzs szállás-birtoka volt. Balatonrendes első írásos említése 1328-ból való. Jelenleg a legkisebb vízparti település.
Balatonszepezd
A Balaton partján, a 437m magas Badacsonytól keletre található. A XIII. században királyi udvarnokok lakták, később helyi nemesek, a veszprémi püspökség, a somogyvári bencés apátság birtoka volt. A török támadások miatt sokat szenvedett lakosságot németekkel, telepesekkel egészítették ki a XVIII. század közepén. A Római Katolikus templom - a környék egyetlen fogadalmi temploma - a XIII. században épült román stílusban. Fehér tornya mutatta sokáig a régi halászoknak, ma pedig a vitorlázóknak a hazavezető utat. A XVIII. század végén késői barokk stílusban épült református és evangélikus templomok a falu központjában, egy kedves kis köztér szélén állnak egymással szemben.
Gyulakeszi
A 375 m magas Csobánc-hegy nyugati oldalán fekszik. A hegy tetején álló várat, mely az Észak-Dunántúli végvárrendszer tagja volt, 1255-ben említik először. Ellenállt a törökök ostromának és később 1707-ben a császári csapatoknak. A szatmári béke megkötése után azonban lerombolták. Gyulakeszi területe 1687. óta az Esterházy-család tulajdona volt. A vár romjait 1953-ban tárták fel.
Hegymagas
A község a Szent György-hegy nyugati lábánál fekvő, középkori település. Két templomát 1274-ben említik először, később a törökök feldúlták. A Lengyel család kápolnája, a Tarányi présház, valamint több présház a XVIII. századból való.
Káptalantóti
A Balaton-felvidéken, Tapolcától 6 km-re helyezkedik el. A községet a páratlanul szép Tapolcai-medence szélén, a Szentgyörgy-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Tóti-hegy bazalt tanúhegyek koszorúzzák. Közelében, Kékkút községben, utóvulkáni működés eredményeként savanyúvizes forrás fakad. A káptalan előnév arra utal, hogy a faluban birtoka volt a győri káptalannak. A tóti utónév a szlovák, szlovén, horvát értelemben is használt tót népnévből származik.
Kisapáti
A Szent György-hegy keleti oldalában fekvő község. A bazalttörmelék-lejtőn kitűnő talajon teremnek a Szent György-hegy híres szőlői, borai: a rizling, az ezerjó és a szürkebarát.
A Kis- előtagot Monostorapátitól való megkülönböztetésül kapta, az Apáti jelző pedig a pannonhalmi apátság tulajdonára utal.
Kővágóörs
A Káli-medence legnagyobb, a római kortól lakott települése. Először 1351-ben említik. Egykor határában volt a törökök által elpusztított Kisörs - mely templomának maradványai még állnak - valamint Ecsér, ahol XII. századi templomromot tártak fel. XVIII-XIX. századi épületeinek köszönhetően a környék egyik legszebb faluja. Evangélikus temploma valószínűleg középkori eredetű.
Nemesgulács
A település nevét a tájat uraló 393 méter magas bazalthegytől, Gulácstól kapta, melyet cukorsüvegnek is neveznek. A Gulács szó az ómagyar Gula névből ered. A XV. században a törökök lerombolták a falut, újratelepítése a XVIII. században kezdődött meg, amikor 1715-ben telepeseket hívtak a faluba. A község új temploma 1725-ben épült fel a régi romos templom helyén. A klasszicista stílusú templom 1845-1850-ig épült.
Raposka
A Szent György hegy nyugati lábánál, a Tapolcai medencében fekvő kis település.
Révfülöp
Révfülöp a Balaton tó északi partján, a 274 méter magas Fülöp hegy lábánál található. Az évezredek óta lakott terület révátkelőjét már a XI. században, a nevét tihanyi bencés apátság Pilip nevű preadiumaként, azaz uradalmi majorjaként 1211-ben említik a források. A település XIX. századtól használt mai neve a Pilip, azaz Fülöp személynévből és a koraközép-kori révátkelőből ered. 1548 körül a törökök elpusztították a virágzó települést és környékét. A XVIII. sz. elejére a tihanyi apátság mellett új nagy és kisbirtokosok tűntek fel területén, s Révfülöp ismét benépesült.
Salföld
Salföld honfoglalás kori település a Káli-medencében, három kilométerre a Balatontól. A középkori pálos kolostor romjai az erdő közepén találhatók, az oklevelek először 1263-ban említik. A török időkben a település és a kolostor is elnéptelenedett. A hajdani templom falai jórészt még állnak. A község határában kezdődő 12 km hosszú Kőtenger - maradványaiban - ma is látható.
Szigliget
Szigliget a Balaton északi partján, Badacsony és Keszthely között található félszigeten fekszik, melyen és körülötte vulkanikus dombok sokasága foglal helyet. A Szigligeti várat 1262-ben építtette a Pannonhalmi Apátság, de a Rákóczi-szabadságharc bukása után lerombolták. A XIII. század első felében épült az avasi templom. A környékről bronzkori temetőt, kelta sírt, valamint római épületromokat tártak fel. A volt Esterházy kastély 15 hektáros parkja botanikai gyűjtemény.
Tapolca
A város a róla elnevezett medence közepén, ősi közlekedési utak csomópontjában, a síkságból kiemelkedő alacsony hátságon fekszik. Az új kőkor óta lakott hely. Először 1182-ben említik írásban, Topulza néven. Szláv eredetű nevét valószínűleg az itt fakadó meleg vizű forrásokról kapta. A város kórháza alatt levő Tavasbarlang klímája kiválóan alkalmas légzőszervi megbetegedések gyógyítására
|
