hu\

Szőlőfajták

1. Olaszrizling/Welsch Riesling/
Olasz vagy francia eredetű fajta, mely csak névrokona a rajnai rizlingnek. Hazánkban szinte minden borvidéken megtalálható (pl.: Mátraalja híres bora az abasári olaszrizling), a legszebb olaszrizlingek azonban a Szent György-hegyen és Csopakon teremnek, mely ma már sokkal jobb eredményt hoz, mint eredeti hazájában. Igazán itt jönnek elő benne azok a zamatok, illatok, amelyek nagyon értékessé teszik a fajtát.
Késői érésű, bőven termő, kiváló minőségű, meleg fekvést igénylő fajta. Fürtje középnagy (90-140g átlagtömegű), hengeres, tömött, szárnyas (gyakran mellékfürtöt visel). Bogyója kicsi, sárga, gömbölyű, alig hamvas, vékony héjú. Húsa puha, leves, semleges ízű.
 
2. Rajnai rizling/Rieslind/
Nevét származási helyéről, a Rajna-mellékéről kapta, s csak névrokonságot mutat az olaszrizlinggel. Gyakran találkozhatunk rövidített elnevezésével, a rizlinggel is. Hazánkban a Badacsonyban és a móri borvidéken hozza legjobb formáját, de megtalálható még a Hajós-Bajai, Etyek-Budai, Balatonfüred-Csopaki és Somlói borvidéken is. Fürtje kicsi, hengeres vagy kissé kúpos, általában szabálytalan alakú, tömött.  
3. Rizlingszilváni /Müller Thurgau/
Németországból származó szőlőfajta, melyet több országban Müller Thurgau néven ismernek, mivel azt Müller Thurgau állította elő a Geisenheimben a Rajnai rizling és Zöld szilváni (újabbi vizsgálatok szerint a Chasselas) keresztezésével. Hazánkban a Mátraaljai, Balatonfüred-Csopaki, Móri, Ászár-Neszmélyi és a Balatonmelléke borvidéken van jelen.
Korai érésű, bőtermő fehér borszőlőfajta. Fürtje középnagy (140g átlagtömegű), vállas, tömött. Bogyója középnagy, sárga, gömbölyded, alig hamvas, középvastag héjú. Húsa puha, leves, semleges ízű.
 
4. Szürkebarát/Pinot Gris/
Franciaországból származik, ahol pinot griesként ismerik. A pinot család tagja, közvetlen rokonai a pinot blanc és a pinot noir (közülük hazánkban a szürkebarát terjedt el leginkább). A Badacsonyi Borvidék elterjedt és híres fajtája. A legenda szerint a szerzetesek honosították meg a környéken, mert olyan szőlőt kerestek, amely cukor hozzáadása nélküli is kellemes bort ad minden évben. (A misebornál ugyanis követelmény, hogy tisztának kell lennie, nem szabad cukrot adni hozzá.) Megtalálható még a Balatonfelvidéki és a Mátraaljai borvidéken.
Közép érésű (szeptember vége, október eleje), közepesen termő fehér borszőlőfajta. Késői szürettel, termésmennyiség visszafogásával javítani lehet a szőlőből készülő bor minőségét, mivel a szürkebarát még az olaszrizlingnél is jobban meghálálja azt.
Fürtje kicsi (átlagtömege 60g), vállas vagy hengeres, nagyon tömött. Bogyója kicsi, szürke, gömbölyded, hamvas, középvastag héjjal. Húsa puha, leves, semleges ízű.
 
5. Tramini (Fűszeres tramini, Gewürztraminer)
Nevét a dél-tiroli Traminról kapta, azonban egyes kutatások szerint francia eredetű, mások É-Görögországból származtatják. Különféle változatokban terjedt el, mint például a fűszeres tramini, a piros tramini és a gyümölcsös tramini (mely önálló változatnak tekinthető, ám a gyakorlatban ritkán teszünk különbséget). Hazánkban elsősorban a fűszeres tramini vált ismertté, mellyel a Pannonhalma-Sokoróaljai, Mátraaljai, Egri és Móri borvidéken találkozhatunk. Badacsonyra inkább a Piros Tramini a jellemző.
Keveset terem, kicsi, szabálytalan alakú fürtökkel, kevés savval. Szőlőként és borként is nagyon kényes, megfelelő szakértelmet kíván. Szőlőjének színe éretten pirosas.
 
6. Pinot blanc (Fehér burgundi, Weisburgunder)
Fehérszőlő néven Tokaj-Hegyalja egyik legrégibb fajtája volt, de a filoxéravész után szinte teljesen kiszorult a termesztésből.
Október végén érő, értékes szőlőfajta, amelyet kissé háttérbe szorított a chardonnay. Lombja haragoszöld, levele fűrészes szélű. Fürtje középnagy, ágas, laza. Bogyója gömbölyű, középnagy.
 
7.Ottonel muskotály (Muscal ottonel, Muscat Ottonel blanc, Muskat Ottonel bianco)
Francia eredetű szőlőfajta, mely hazánkban a Badacsonyi, valamint a Mátraaljai borvidéken van jelen.
Korai érésű, közepesen termő, fehér borszőlőfajta. Fürtje kicsi (100g átlagtömegű), hengeres vagy kissé vállas, tömött. Bogyója középnagy, fehér, gömbölyű, alig hamvas, középvastag héjú. Húsa puha, leves, muskotályos ízű.
 
8. Kéknyelű
Ősi magyar eredetű fajta, a rusztikus fajták közé tartozik. A Badacsonyi borvidék különlegessége.
Női virágú, az idegen beporzás a szél segítségével megy végbe. A porzó fajtaként a budai zöldet szokták mellé telepíteni.
Október első felében érik. Középnagy, kissé vállas fürtjei lazák, ebből következően nem túl nagy mennyiséget terem – ugyanakkor szinte minden évben kiváló minőséget ad.
 
9. Zöld veltelini (Zöld muskotály, Grüner Veltliner, Valtelin blanc)
Feltehetően osztrák fajta.
Középérésű, bőtermő borszőlő fajta. Fürtje középnagy (140g átlagtömegű), tömött, ágas vagy vállas. Bogyója kicsi, zöldesfehér, gömbölyded, alig hamvas, középvastag héjú. Húsa puha, leves, semleges ízű.
 
10. Irsai olivér
Magyar eredetű fajta, a pozsonyi fehér és csabagyöngye keresztezése. Csemegeszőlőként és borszőlőként egyaránt hasznosítják. A Pannonhalma-Sokoróaljai, Dél-Balatoni, Mátraaljai, Ászár-Neszmélyi borvidéken van jelen.
Korai érésű (szeptember első fele), közepesen termő, csemege- és borszőlőfajta. Fürtje középnagy (150g átlagtömegű), ágas vagy vállas, laza. Bogyója sárga, kicsi, gömbölyű, alig hamvas, középvastag héjú. Húsa ropogós, lédús, húsos, muskotályos ízű.
11. Chardonnay (Pinot bianco, Kereklevelű)
Franciaországból származó világfajta, hazája Burgundia, ez a bor képezi a híres Champagne-ban készített francia pezsgők egyik alapborát is. Hazánkban korábban kereklevelű néven is használták. Megtalálható a Hajós-Bajai, Soproni, Etyek-Budai, Pannonhalma-Sokoróaljai, Mecsekaljai, Balatonfelvidéki, Dél-Balatoni és a Szekszárdi borvidéken.
Közepesen termő, korai érésű borszőlőfajta. Fürtje kicsi (90g átlagtömegű) vállas vagy kúpos, közepesen tömött. Bogyója kicsi, gömbölyű, zöldessárga, hamvas, vékony héjú. Húsa puha, leves, semleges ízű.
12. Cserszegi fűszeres
Magyar eredetű fajta, mely az Irsai Olivér és a Piros tramini keresztezésével jött létre. A Csongrádi, Hajós-Bajai, Kunsági, Etyek-Budai, Balatonfelvidéki, Balatonmelléke borvidéken jellemző.
Korai érésű (szeptember vége), bőtermő fehér borszőlőfajta. Fürtje közepes nagyságú (150g átlagtömegű), vállas, közép tömött. Bogyója kicsi, gömbölyű, pirkadat sárga, hamvas. Húsa puha, leves, jellegzetesen fűszeres ízű, vastag héjú.
 
13. Sauvignon blanc (Sauvignon bianco, Gros Sauvignon, Weisser sauvignon)
Francia eredetű világfajta, mely hazánkban elsősorban a Mátraalján és Etyeken szép.
Középérésű, közepesen termő fehér borszőlőfajta. Fürtje kicsi (100g átlagtömegű), vállas, tömött. Bogyója kicsi, zöldessárga, gömbölyded, alig hamvas, középvastag héjú. Húsa puha, leves, közömbös ízű.
 
14. Zweigelt
Osztrák eredetű fajta, melyet a század elején a kékfrankos és a Szent Lőrinc fajták kereszteződésével állították elő. Hazánkban a Soproni, Mátraaljai, Csongrádi, valamint a Szekszárdi borvidéken üdvözölhetjük.
Fürtje középnagy, vagy nagy, vállas, meglehetősen tömött.
 
15.Merlot
Francia eredetű fajta. A nagy kékszőlő-fajták egyike. Hazánkban a Soproni, Egri, Hajós-Bajai, Villányi valamint a Dél-Balatoni borvidéken található meg leginkább.
Gyümölcsét gazdagon hozza. Fürtje kicsi, vállas, laza. Bogyója nagy, vékony héjú. Illata sokszor az érett szilvát idézi.
 
16.Kékfrankos (Nagyburgundi, Blaufränkisch, Lemberger, Gamé)
Közép-európai vörösborfajta – az egyik legelterjedtebb sötét szőlőfajta Ausztriában – az Egri Bikavér legfontosabb összetevője. Leginkább a Szekszárdi, Villányi, Soproni, Egri, valamint a Mátraaljai borvidékre jellemző, de az ország egész területén megtalálható, ahol kékszőlőt termelnek.
Fürtje középnagy, vállas, olykor ágas, közepesen tömött. Magas szőlőcukor tartalom jellemzi.
 
17.Pinot noir (Kékburgundi)
Burgundifajta. Hűvösebb vidékeken is megterem.
Korán érő borszőlőfajta. Fürtje tömör, bogyója vékony héjú.
 
18.Cabernet sauvignon
Francia eredetű világfajta, a vörösborok királya. Hazánkban a Villányi, Szekszárdi, Egri, Dél-Balatoni és a Hajós-Bajai borvidéken terjedt el.
Érési ideje szeptember vége. Fürtje kicsi, vállas, közepesen laza. Bogyója kicsi, vastag héjú, melyben nagy mennyiségű szinező- és cserzőanyag található.
Kiválóan alkalmas tölgyfahordóban való érlelésre
 
19.Zefir
A Badacsony névre keresztelt sorozat egyik jellegzetes fajtája, melyet 1951-ben Pécsett Király Ferenc nemesített az ezerjó és Bouvier keresztezésével.
20.Zenit
A Badacsony névre keresztelt sorozat egyik jellegzetes fajtája, melyet 1951-ben Pécsett Király Ferenc nemesített az ezerjó és Bouvier keresztezésével.
Bőtermő, korai érésű fehér borszőlőfajta. Fürtje középnagy (átlagtömege 100g), vállas, kissé laza. Bogyója nyúlt, kicsi, sárga, kissé hamvas, vékony héjú. Húsa puha, leves, íze közömbös.
 
21.Zeusz
A Badacsony névre keresztelt sorozat egyik jellegzetes fajtája, melyet 1951-ben Pécsett Király Ferenc nemesített az ezerjó és Bouvier keresztezésével.
Bőtermő, későn érő fajta.