hu\

Szőlészet

Szőlészet – Borászat

A badacsonyi borvidék a Balaton-Felvidéken, a Balaton és a Tapolcai-medence találkozásánál terül el. Badacsonyon hegyén kívül a borvidékhez tartozik még Szigliget, Csobánc, Gulács, Szent-György hegy, Tóti hegy, Hajagos. A szőlőtermelésre alkalmas terület 4236 hektár, melyből 3722 hektár első osztályú termőhely. Jelenleg 1790 hektáron található szőlő, melyből 1500 hektár a termő. A védett déli fekvéseken kialakuló szubmediterrán klíma kedvez a szőlő teljes beérésének. Ezek a lejtők kimagasló minőségű termőhelyként ismertek a római kor óta – Probus császártól, a III. századból származik a Vinea Pannoniae Nobilis Districtus borvidék-megjelölés, Európa egyik legrégibb eredet-megjelölése.

 

Történelem

A Badacsonyon különböző éghajlati zónák találkoznak; itt húzódik a mérsékelten nedves-mérsékelten hűvös, továbbá a mérsékelten száraz – mérsékelten meleg klíma határa. A két típus jelenléte különösen szembetűnő a hegy átellenes oldalain: míg a déli, délnyugati részek szubmediterrán vonásokat mutatnak, addig az északi lejtőkön atlanti hatás érvényesül. Az évi csapadékösszeg 650 mm körüli, de az uralkodó széliránynak kitett északnyugati tetőrészeken megközelíti a 700 mm-t. A verőfényes déli lankákon a napsütéses órák száma meghaladja a 2000-et, lehetőséget teremtve az évezredes szőlőkultúrának.

Ásatások leletei bizonyítják, hogy már 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra volt Badacsony környékén, de feltehetőleg már a kelták korában is voltak szőlőültetvények a vidéken. A hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres hadiútja Aquincumba. A nagyobb szőlőtelepítések Probus császár nevéhez fűződnek. Ezekre az időkre emlékeztetnek a szüreti motívumokkal díszített római kori épületmaradványok, sírok, szobrok.
A honfoglaló magyarok már ismerték a szőlőt, a bort és ennek megfelelően mint értéket adományozták a későbbiekben. Ennek során a XIII. sz.-ban a borvidék jelentős része egyházi kézbe került.
A XVIII – XIX. sz.-ban a badacsonyi ürmös hírneve a tokaji aszúéval versengett.
A filoxéravész utáni rekonstrukció során a szőlőtermesztés technológiája e borvidéken is jelentősen megváltozott. Ekkor építették a várfalnak is beillő támfalakat az erózió megakadályozására.
A szürke csuhás szerzetesek egy francia eredetű fajta, a Pinot noir, borát helyi különlegessé emelték. Ennek köszönhetően ismerjük ma is e fajtát Szürkebarát néven. Különleges évjáratokban a bogyói betöppednek, sőt aszúsodhatnak is. Ekkor különleges természetes csemegebor készülhet belőle.
A másik e termőhelyről elhíresült fajta a Kéknyelű. Ez a fajta tiszta ültetvényben ritkán fordult elő, mert nővirágú, ezért rosszul termékenyül ezért a Budai zöld fajtával ültették vegyesen. A szüretkor nem szedték külön, hanem együtt dolgozták fel bornak, ami a Kéknyelű nevet viselve jelent meg.

Badacsonyi

A Balaton környékén termő borok saját karakterrel bírnak. Egy borospince előtt ücsörögve összes érzékszervünknek gyönyörűséget szerezhetünk -, hiszen a borok minősége a táj szépségével párosul, a tó, a szőlőhegyek, fehér falú présházak és a hegyek lábához húzódó kis falvak látványával. Sok művész és tudós ember adózott egy-egy művel a táj varázsának, és az sem véletlen, hogy Badacsony borát az “istenek nektárjának” nevezték.

Terület
1797 hektár.

Klíma
Kiegyenlített, szubmediterrán jellegű. Sok napsütés jellemzi, védett az északi széltől. Éghajlatát a Balaton víztükre kedvezően befolyásolja. Különösen a déli, délnyugati lejtők napfényes, védett területein alakul ki kedvező mikroklíma a szőlő számára. A nagy víztömeg meggátolja a hőmérsékleti szélsőségek kialakulását, valamint biztosítja a levegő magasabb páratartalmát.

Talaj
Változatos, vulkanikus eredetű.

Szőlőfajták, borok
Olaszrizling a legelterjedtebb – lágy, savai tompák, keserű mandulára emlékeztető zamatú. Jó évjáratban aszú is készül belőle. Szürkebarát a leghíresebb – zamatos, tüzes, harmonikusan gömbölyű, magas alkoholtartalmú bort ad ezen a területen. Kéknyelű – ‘úri szőlő’ – jó minőségű, de keveset terem, mert nehezen termékenyül. Diszkrét, fűszeres bukéval, nemes eleganciával bír.